Szeptember 21-én a város iskoláinak 3.-4. osztályos tanulóit a Wekerle Sándor Szabadidőközpontba hívták meg a városi sportnapra. A gyerekeket Fenyves Péter polgármester úr köszöntötte, aki felhívta a figyelmet a rendszeres mozgás, a sportolás fontosságára. Ez a délelőtt a sportágak bemutatkozásáról, és a sportágak kipróbálásáról szólt. A küzdőtéren közös bemelegítéssel kezdődött az egész délelőtt tartó program, majd a mazsorett csoport, és az úszó szakosztály bemutatkozását nézhettük meg. Ezután különböző sportágakat, táncokat próbálhattunk ki edzők, táncosok segítségével. Nagyon sokat mozogtunk, sportoltunk a délelőtt folyamán. Köszönjük a szervezőknek!
Category Archives: Hírfolyam
Kirándulással kezdődött az év, szakiskolásaink a Bábolnai gazdanapokon jártak. A kiállításon megtekinthették a legújabb mezőgazdasági gépeket, melyek közül néhányat működés közben is láthattak. A nap fénypontjaként egy solymászati bemutatón segédkezhettek. Élményekkel gazdagon tértek haza.
Elkezdődött a 2018-2019-es tanév! A tanévkezdés izgalmai után, az első hét lezárásaként a 3.-4. osztályosok tanévnyitó sétán vettek részt. A délutáni séta elején a Simon cukrászdát látogattuk meg. A választott sütemények hamar eltűntek a tányérokról, ezért maradt még időnk egy kis városi sétára. A Szent István parkban kötöttünk ki, ahol felszabadultan játszottunk egy kicsit ezen a szép délutánon.
BECSENGETTEK! Ünneplőbe öltözött az iskolánk, feldíszített termekkel várták pedagógusaink a gyermekeket és szüleiket.
Tanévnyitó ünnepélyünk szeptember 3-án 8:00 órakor lesz. A tanulók hozzanak magukkal minden felszerelést, egész nap maradunk.
Pótvizsgázók figyelem!
A vizsga időpontja: 2018. augusztus 22. 8 óra
Elérkezett péntek, az Erzsébet-táborunk utolsó napja. A reggeli beszélgetős nyitókör után, sportos játékokat játszottunk a tornateremben. Elsőként „robot-játékot”, amely egy stratégiai játék. A tanulók székeken ülnek, egy szék marad üresen, egy tanuló pedig a robot, aki lassan haladva közelíti meg az üres széket. A többi játékosnak az a feladata, hogy megakadályozza, hogy a „robot” leülhessen az üres székre. Aki felkel a helyéről és átül, annak a helye a „robot” újabb célpontja. A tanulók néhány kör után belejöttek a játékba, és élvezettel játszották.
Ez után véletlenszerűen két csapatba oszlottak a gyerekek, és kipróbálhatták a koordinációs ejtőernyőt, amelyet a pályázat keretében vásárolhattunk meg. Ennek lényege, hogy 8 tanulónak közösen kell úgy irányítania egy labdát az ejtőernyőben, hogy ne essen le. Természetesen a csapatok egymással is megmérkőztek, egy és két labdával is. Az első heves rázások és mozgatások után rájöttek, hogy itt együtt kell működniük, és közösen érnek el sikert.
Harmadik játékunk a „mondd ki a nevét” játék volt. A két csapat az ejtőernyő két oldalán bújt el úgy, hogy egymást nem láthatták. Egy-egy tanulót kiválasztottak a csapatok. Az ejtőernyőt hirtelen leengedték, és amint a gyerekek egymással szembe kerültek, az nyert, aki gyorsabban tudta kimondani a másik nevét. A feladat nagy kacagásokra adott alkalmat!
Ez után jött a lufi-játék, amikor a tornatermet elözönlötték a színes lufik. A termet két felé osztottuk, és az volt a feladat, hogy a csapatok megszabaduljanak a lufiktól a saját területükön. De ez nem is volt olyan egyszerű! A gyerekek jókedvűen élhették ki a bennük maradt energiákat. Ebéd előtt hatalmas lufi-tánc kezdődött a Via Sofiára!
A délutáni programunk viszont a lecsendesedésről szólt. Ezt segítette elő Karacs Ildikó és az ő programja a „meditációs hangfürdő”. Ildikó először a hangszereit mutatta be részletesen, megismerhették a gongot, a sámándobot, a hangtálakat, különböző csörgőket, kerepelőket, thing-sha-kat (kis cintányérok), csöngőket, esőcsinálókat, kalimbákat. A tanulók polifómokra feküdtek, és Ildikó mesélt, zenélt és énekelt nekik. A bő fél órás meditáció után interaktív játékot kezdett velük, ahol együtt énekeltek, mozogtak a gyerekek. A hangszereket ez után próbálhatták ki tanulóink.
A tábor lezárásaként egyéni emléklapot kaptak a gyerekek, és levetítettük az elmúlt öt nap legjobb képeit.
Tartalmas és élményekben gazdag hetet tudtunk magunk mögött, sok önfeledt, vidám pillanattal! Köszönjük a lehetőséget az Erzsébet-tábornak!
Csütörtökön reggel Csákvárra indultunk, első állomásunk a Geszner-ház volt, ahol a Vértesi Natúrpark szakembere, Cili néni, interaktív előadást tartott a Vértes élővilágáról, élőhelyeinek sajátosságairól. Tanulóink nagyon ügyesen válaszoltak a feltett kérdésekre, sok állatot megismertek, be tudtak számolni azok életmódjáról. Az előadás bámulatosan lekötötte a figyelmüket, és utána megtekinthették a vitrinek mögé zárt preparátumokat is, amelyekről beszélgettünk.
Miután sétáltunk egyet a Geszner-tó körül, második állomásunkra utaztunk, amely a Dohányos-ház nevet viseli, és a Csíkvarsai-rét szélén áll. Innen indult pusztabuszunk, egy félig fedett lovaskocsi, amellyel olyan helyekre is bejuthattunk, ahová gyalogosan nagyon sok időbe telt volna. A lovaskocsizást izgalommal várták a tanulóink, és érdeklődve nézték a gabonatáblákból kiugráló őzikéket, a Zámolyi-víztározóról felszálló szürkegémeket, a szitáló ragadozó madarakat. Megközelítettünk egy 400 főből álló szürkemarha gulyát is, örömmel vettük szemügyre a kis borjakat, néztük békés legelészésüket. Cili néni sokat mesélt a lovakról is útközben, és minden feltett kérdésre készségesen válaszolt.
A Dohányos-házban ebédeltünk, utána a játszótéren játszhattak a gyerekek, majd megsimogathatták és megetethették a parlagi szamarakat.
Délután a csákberényi Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot megtekintve fejeztük be a napot, ahol a fiúk körében kifejezett tetszést aratott a vadász és orrvadász fegyver kiállítás.
Az élményekben gazdag nap után fáradtan érkeztünk meg bázisunkra, ahol a csendes pihenő kivételével semmire nem maradt energiánk.
Szerdán reggel gyalogtúrára indultunk a Látóhegyi-tavakhoz. Szerencsére az időnk kitűnő volt. A hosszú úton vidáman sétáltunk, megvizsgáltuk a virágokat, az út közben adódó érdekességeket, megnéztük azt a csodálatos tájat, mely a Vértes és a Bakony között nyúló Móri-árok képez.
A tavaknál tízóraiztunk, majd sárkány-kereső programra indultunk. A négy csapatnak négyféle sárkányt kellett megkeresnie, az azokban lévő szöveg alapján egy-egy csapatfeladatot kellett megcsinálnia. Így volt, aki természetes eszközökkel zenélt, volt, akinek állatokat kellett összegyűjtenie bemutatásra, mások tavitündért készítettek, és egy csapatnak a természet ízeit kellett asztalra varázsolnia.
Miután haza indultunk, sok-sok apróságot gyűjtögettünk út közben, amely a délutáni iskola-szépítési programunkhoz voltak szükségesek.
A tanulók, bár voltak kisebbek is, nagyon jól bírták a nagy túrát, kitartóan sétáltak. Az ebéd mindenkinek jól esett, majd rövid csöndes pihenőt iktattunk be, hogy feltöltődjünk.
Ez után kezdődött az alkotó munka, amikor egy tündér-kertet készítettünk az általuk összehozott természeti kincsekből. Egy kinyitható és két fiókos kisláda lett a kertünk alapja, ahová megformáztuk a Látóhegyi-tavakat és az azt ölelő Vértest, a hosszú utat, és végül Mórt, ahová hazaérkeztünk. A gyerekek a feladat előrehaladtával egyre kreatívabbak lettek, sok egyéni ötlet született, miből mit lehet kialakítani. Boldogan festettek, ragasztottak, hordták az alapanyagokat, morzsolták a fakérget, igazították az apró részeket, alkottak erdőt termésekből, és helyezték önmagukat bele a kertbe. Az eredmény egy izgalmas apró kert a mai nap élményeivel, és a táborozók szívével-lelkével.
Tartalmas nap áll mögöttünk!
Kedden, reggeli után Komáromba utaztunk a Monostori Erődbe. Már várt ránk Levente bácsi, akivel kincskereső programokra indultunk a hatalmas erőd kazamatáiba, a középütt elterülő hatalmas rétre és dombokra. A gyerekek kereshettek régi pénzeket, olvashattak térképet, felfedezhettek rejtett, sötét zugokban eldugott tárgyakat, és végül megkereshettek egy csokoládéval teli kincsesládát detektor segítségével, majd kiáshatták azt. Nagy volt az izgalom és a jókedv!
A program után a tanulóink futkározhattak egy nagyot a szabad téren, majd bebarangoltuk a föld alatti folyosókat, ahol éltek, aludtak, morzéztak, küzdöttek, imádkoztak egykor a katonák. Az erőd keletkezéséről és funkcióiról néztünk egy rövid, de annál színvonalasabb filmecskét.
A finom ebéd után visszamentünk az erődbe, és a Pékmúzeumba vettük az irányt, ahol már várt ránk egy pékmester, aki előre gyúrt tésztát hozott nekünk. Kiszaggatta sok-sok darabra, és elkezdődhetett a különböző péksütemények formázása. Lelkes csapat tanulta, hogyan kell brióst, perecet, fonott kalácsot, molnárkát, többszörösen fonott kalácsot gyúrni és készíteni. Közben megtekinthettük a korabeli eszközöket, amelyek a pék szakmához szükségesek voltak (mérlegek, laboratóriumi eszközök, dagasztáshoz való edények, teknők, liszt minőségével kapcsolatos eszközök, stb.).
Jókedvű és kissé fáradt társaságot hozott haza a busz Komáromból, akik a tábor második napjára egyre összetartóbb csoporttá formálódnak.
