Nagy izgalommal készültünk az újabb túránkra. Induláskor és út közben néha még szemerkélt az eső, de utána kegyes volt hozzánk az idő, még a nap is kisütött. A Velencei hegység természeti szépségeit, a pákozdi Arborétumot látogattuk meg.

Az agárdi hajóállomáson már várt bennünket a hajó. Az olvasás órán már képek segítségével megismert szavakat, kifejezéseket a valóságban is megtapasztaltuk: hajó, móló, hattyú, hullámzás….

A hajón előadást hallgattunk meg a tóról, annak élővilágáról. Érdekességeket tudtunk meg az itt élő állatokról. A Szúnyog szigetnél kiszálltunk és gyalog mentünk fel az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított emlékműhöz. Innen gyönyörű kilátás nyílt a tóra és a környező hegyekre, településekre. Megismerhettük a huszárok öltözetét, fegyvereiket, végigsétáltunk egy lövészárkon, felpróbálhattunk katonai sisakokat, maketteket, harci képeket nézhettünk meg.

Az Arborétumba is gyalog mentünk át. Út közben megfigyeltük az őszi fák színét, a lehullott terméseket, a bokrokat és terméseiket. Hallgattuk az erdő hangjait, az avar zizegését a talpunk alatt.

A tájház kiállításán a környék erdeiben élő állatok kipreparált példányait az élőhelyüknek megfelelő környezetben ismerhettük meg.

Az ebéd is nagyon jól esett mindnyájunknak a szép, tiszta kellemes őszi időben az erdei asztaloknál megpihenve.

Természetesen végig nagyon figyeltünk, hogy ne károsítsuk a természetet, ne tördeljünk le semmit, ne szemeteljünk…

Hazafelé a buszon már kissé fáradtan beszélgettünk .

Ezek a tapasztalatok a mi tanítványaink többségének teljesen újak, hisz ezekre a helyekre a családok sajnos nem jutnak el. A TÁMOP pályázata lehetővé tette számunkra, hogy újabb színes, szép élményekkel gazdagodjunk, egy kicsit tágíthassuk a gyermekeink által megismert világot! Köszönjük szépen!

Mór, 2014. okt. 21.

Mikéné Sinkovicz Mária

Tavaszi TÁMOP-os kirándulásunkhoz hasonlóan, ősszel is megcsodálhattuk a természetet a pályázatnak köszönhetően.

Frissen, vidáman, teli hátizsákkal indultunk neki az erdő ösvényeinek. Kissé borult idő nem vette el kedvünket, hogy felfedezhessük az őszi természetet. Kissé fújó szélnek köszönhetően sok színes levelet gyűjthettünk, melyeket rajz és életvitel órán felhasználhatunk. Megfigyelhettük hogyan készülnek a növények a téli pihenésre. Lehullatják leveleiket és terméseiket. Hűvös éjszakának köszönhetően kevés rovarral, bogárral találkoztunk. Reggeli harmat még csillogott az avaron, ezért különböző színű és méretű csigát is megcsodálhattunk. Egy-két gombát is felfedeztünk, melyhez nem nyúltunk, mert nem ismertük fel ehető vagy mérgező. Találtunk olyat is melyből a csigák lakmároztak. Megfigyelhettük a vadrózsa termését a csipkebogyót, melyet érdemes gyűjteni, ha megcsípte a fagy. Hiszen sok-sok C vitamint tartalmaz, és teának nagyon egészséges. Kökény, galagonya, és számunkra ismeretlen bokrokat is megvizsgáltunk. Kevesebb énekes madár éneket hallottunk, mint a tavaszi kiránduláson. Friss levegő meghozta étvágyunkat, ezért kicsit megpihenve elfogyasztottuk hátizsákunk tartalmát, gondosan figyelve arra, sehol ne hagyjunk szemetet az erdőben magunk után. Továbbsétálva elértünk a barlanghoz, de a sár miatt csak bekukucskáltunk a nyílásán. Patak vize most még hidegebb volt, mint a tavaszi hónapban. Vigyáztunk ne legyen vizes a cipőnk, hiszen nem szerettünk volna megfázni. Rácsodálkoztunk mennyivel jobban „átlátható” az erdő miután lehullottak a levelek a fákról, bokrokról.

Sajnos elérkezett a hazautazás ideje, így visszaindultunk a buszhoz, ahol kellemesen elfáradva beszélgettünk arról, mit is láttunk, és tanultunk a mai napon. Köszönjük, hogy ismereteinket bővíthettük ennek a szép napnak köszönhetően. Reméljük jövőben is lesz lehetőségünk megismerni a természetet!

Köszönjük szépen!

Krauszné Turcsán Judit